Autóklíma karbantartás

• Kezdőlap
• >
• Autóklíma karbantartás

A legtöbb autóban, amit manapság piacra szánnak már alap elvárás a vevők körében, hogy klímával szerelt legyen. Az elvárás jogos, nyakunkon a globális felmelegedés!

Mivel a hőségben köztudottan tompulnak a járművezetők reflexei, mindenképpen ajánlott a klímaberendezés használata még akkor is, ha tudjuk, hogy az 100 kilométerenként akár 0,5-1 literrel növeli az autó fogyasztását. Ugyancsak érdemes tekintettel lenni a légkondicionáló okozta teljesítménycsökkenésre: a klíma néhány lóerőt elvesz a gépjármű teljesítményéből, ezért a hozzáértők azt szokták javasolni, hogy 1.400 köbcentisnél kisebb motorral szerelt autóba nem célszerű klímát szereltetni.

Az autóklíma berendezések évente hűtőközegük 20%-át veszíthetik el, ami csökkenti az autóklíma leadott teljesítményét (miközben a felvett energia mennyisége – valamint az autó fogyasztása is- nő!).

Ezért fontos az autóklíma berendezést az alábbi feltételek mellett rendszeresen vizsgáltatni:

• Az autóklíma berendezés, belső felét évente – általában tavasszal - illetve 15.000 kilométerenként tisztítani és fertőtleníteni szükséges.
• Míg a pollenszűrőt évente illetve 10. 000 km-ként cserélni javasolt. A pollenszűrő könnyen hozzáférhető és rövid időn belül cserélhető.
• A klíma rendszerben található szárítószűrőt kb: 4 évente, ill. 60-70.000 km-ként cserélni kell, ilyenkor új gázt és olajat is kap a rendszer.
• A klíma ékszíj cseréje 30.000 kilométerenként javasolt!

Ne felejtse renszeresen karbantartatni autója légkondícionálóját, hiszen a klímatisztítás, fertőtlenítés, gombátlanítás hatására már enyhülhetnek allergiás panaszai! 

Allergia:

Magyarországon mintegy hárommillió embert érint az allergia valamely formája, és évente 10-15 százalékkal nő a betegek száma. Az allergiás tünetek bármely életkorban kialakulhatnak. A WHO előrejelzése szerint 10 év múlva minden második ember allergiás lesz a földön.

Az Európai Kémiai Bizottság jelentése szerint az EU-ban használatban lévő, több mint százezer féle, tömeges mennyiségben használt kémiai anyag 80%-át soha nem vizsgálták abból a szempontból, hogy rákkeltő hatásúak-e, hogy okoznak-e meddőséget, vagy károsítják-e a magzatokat. A vegyszerek 85%-áról nem tudjuk, hogy felhalmozódnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban, és 70 százalékukról nem ismert, hogy miként bomlanak le a környezetben.

Az immunrendszerünk képtelen mit kezdeni a korábban sosem létezett vegyületek tízezreivel, és számtalan, korábban ártalmatlannak hitt anyagról derült ki, hogy hosszú távon egészségkárosító hatása van.